Valentin nap

Vénülök és ezzel együtt hülyülök is.. Nem kell az egyetértés, hogy "tudjuk"  Régebben a mai nap olyan volt mint a többi, hiszen miféle hülyeség, Valentin nap. Most mi van?  Sűrű káromkodás az elvesztegetett évekért, amikor azt hittem egyfajta macsó dolog hogy nem nyilvánítok érzelmeket, mert az ciki lenne. Orsifanok képzeljék, tisztában vagyok azzal, hogy "késő bánat, eb gondolat" Ettől függetlenül elgondolkozok néha milyen nő, ember is vagy te Orsi. Te akit olyan áldozati báránynak állítanak be. Főleg te önmagadat. Kiváló édesanya akinek fontosabb volt egy randevú, mint az hogy elmenjen a gyerekéért az óvodába. Emlékszel kicsi szívem? Szórólapoztam amikor rám telefonáltál, hogy nem érsz oda a gyerekért, én meg nem akartam félbehagyni azt a részt amit épp szórólapoztam, ezért 18 óra 5 perckor értem az oviba, persze az ovodavezető lázongálása járt vele, hogy képzelek én ilyent. esetleg emlékszel az ominózus 2010 április 15-re? Amikor én úgy "bántottalak" mert megígérted, hazaérsz, nem lesz "ad-hoc" a későbbi férjecskéddel, azzal a csírával. Sajnos hogy nem látta senki a gyerekek csalódását, amikor délután 5-kor kórusban közölték kívánságukat, "menjünk anya elé a buszhoz" Szerencse hogy a kis harang csilingelt bennem és előbb felhívtalak és amikor nem vetted fel, mert tele volt a kezed, vagy bármid, tudtam, mégis ad-hoc van. Látni kellett volna a kis arcukat, amikor azt kellett mondanom nekik, "..sajnos anya nem ér ide, el van foglalva.." Mégis én az állat apa elláttam őket és este 7-ig sikerült a csalódottságomat magamban tartanom. Sajnos hogy az a sok jóakaró nem volt ott, nem láthatta mennyire állat módjára viselkedek velük.( fantáziára bízom, ha a gyerekek jól érezték magukat ) El is felejtkeztek a csalódottságukról 2 teljes órára, amikor is kegyesen telefonáltál, már hazafelé tartasz. Nem lett volna semmi különös ha ti nem döntöttetek volna el csírácskával a sorsomat, mivel zavart a személyem jelenléte. Egyet meg kell hagyni a veréb kapcsolatai és a ti meggyőző meséitek (sajnos senki nem vizsgálta meg a történeteitek életszerűségét ) célt értek a mi fene nagy demokráciánkban. Érthető a szamaritánus tanár és az áldozat nő aki nem azért lépett félre mert viszketett neki (hogy is merek ilyent gondolni) hanem mert megigézte a törődés, elbűvölte az odaadó férfi, aki nem állat, szeret szinházba járni (Padlás) stb..  Egy jól felépített történet elég a mi fenenagy demokráciánkban, egy ember ellehetettlenítésére, megbélyegzésére. Akárhogy veszem is ti galambom elkövettétek a tökéletes büntényt. Gratulálok..