Nagyon elhanyagoltam az írást,valamit kell a bloggal is foglalkoznom,mert egy ideje nem találom a gondolataimat...Hülyén hangzik? Na de kérem, valaki mást várt? Most ugyebár Karácsony van,szenteste.Elismerem nyomaszt a fogalma az ünnepnek.Miért is érint úgy meg ez még mindig? Amióta "így"vagyok,ilyenkor mindig csavargok,de ma valahogy nem volt kedvem,kihasználtam hogy van "menekültszállásom"és behúzódtam..Azt tartom hogy távol tartom magam mindenféle karácsonyi teendőktől,karácsonyfa állítás stb. Mi is az a karácsony? Szerintem egy illúzió egy álomkép tulragozása..Költői kérdésem,miért kell alkalom, hogy valakinek valamit adjunk? Gyerekként sem voltam elájulva az ünnepektől. Már akkor flusztrált voltam? Lehet de tojok rá..Nemzett gyermekeim jutnak az eszembe és be kell vallanom, még fáj. Fáj hogy le sem szarják a pofámat. Most hallom a megjegyzés szintú kérdést, hogy mit várok.. Nem egyszerű megfogalmaznom és nem azért mert fogalomzavarban szenvedek..Kezdem a "sort" a legnagyobbal, Krisztiánnal. Nem semmi ha egy 34 éves emberben nem fogalmazódik meg hogy van egy apja. Tudom hogy elkövettem hibát ellene is, de nem öltem, és ilyenek.. Ott a nagy nyugaton, Bécsben is kellene ismerni fogalmakat és legalább egy beszélgetésre esélyt adni..Nem próbálnám elmagyarázni remek mivoltomat, de mint apa talán pár mondatot megérdemelnék.. Hiába na az a téves világnézetem..Na de kedves Volt GDR-es Anyuka, Manuela nevelési elved több szót nem is érdemel, hiszen te voltál az aki elítélt, mert cukorbeteg mertem lenni..A sorban dicső Tirpák megye egykori lakójától származó gyermekek jönnek,,Szabina,Alex,Tünde,Tímea..A legkisebbet külön kiemelném a "..te kutya.
."megszólításáért..Hiszen az természetes hogy egy gyermek aki általam annyit volt ajnározva,így szólít.. Vau..Rátok sem pazarlok több időt.Most következik számomra az érdekesebb fiúcska, az ifjabbik..Ő volt az akit szó szerint a világra segítettem, mert az a 2 vézna ápolónő nem bírta volna tartani az édesanyát. Az is én voltam aki megtiltotta az orvosnak, hogy vágjon, amíg egy szemernyi esély volt a természetes szülésre és nekem lett igazam.Nem kell félreérteni, én tisztelem az édesanyját, mert egyedül felnevelte és ember lett belőle, nem tróger mint az apja.. De az igenis fáj, hogy amikor kértem, néha hívjon már fel, beszélgessünk kicsit.Nem akartam előadni a minta apát, csak jólesett volna, de úgy látszik amióta a fiatalúr BMW-vel jár rosszul jönne ki, ha a csöves apjával szóba állna..Nekem legalább is a reagálásából ez jött le,hát hogy gondolok én ilyent..Ti maradtatok a végére, Lóránt és Dávid, kik ugyanúgy, fájtok, ha nem jobban..Igaz Lóci írta egyszer, hogy ö nem haragszik, de ennyi volt a közlése..Ez van, ezt kell elfogadnom, de le van szarva..Akkor miért teszem szóvá? Halkan bevallhatom, néha kell önmagamnak is hazudnom..Nem régen volt egy érdekes élményben részem..Van nekem egy édestestvérem (szegényke,elég baj ez neki) Nem voltunk soha jó testvérek, de az bennem volt mindig a"vér szava" és én ehez is tartottam magamat. Amikor édesanyánk elhunyt én "máshol"tartózkodtam, így csak 12 kommandós társaságában lehettem ott amikor egy szökőkútba belemosták a hamvait, így még egy virágot sem helyezhetek a sírjára..Na de vissza a számomra érdekeshez..Pár éve nem láttam, nem beszéltünk, de azt tudtam, hogy egy pest környéki kisvárosban él a gyerekeivel. Dolgom volt ott és mivel arrajártam, az a gondolatom támadt, (a vér szava) hogy meglátogatom, az egyik fiának tudtam a telefonszámát, felhívtam és megkérdeztem, benézhetek-e.Igen választ követően elkövettem a hibát és benéztem. Az érkezést követően láttam rajta, nem örül nekem és pár perc múlva rá is kezdett, milyen szemétláda vagyok én (?)Milyen aljas, szemét voltam a gyerekeimmel...stb..Na ezt megkaptam, de énbennem meg van egyfajta tisztelet más otthonában és nem küldöm el,,,,Gyorsan elköszöntem és eljöttem. Több mint valószínű, hogy a hátralévő életemben nem követem el ezt a hibát, tehát hugica ennyi, eddig is meg voltam, ezután is meg leszek..(nélküled) Viszont imádom a pofátlanságot..Én voltam az aki annak idején szó nélkül adtam édesanyánknak, ha kért és ha szólt,neked sincs, adtam még, hogy adja oda..Nem ez a lényeg, mellékes..Amikor meghalt, tudtad hogy lesz valamennyi örökség, mégsem intézted hogy ne az önkormányzat mossa bele a szökőkútba, mert én szó nélkül lemondtam volna a pénzről..Legalább lenne hova vinni egy szál virágot..lenne hol gyertyát gyújtani..Nem én voltam akit ajnározott, mégis te gyűlölöd..(?) Nem számon kérlek, csak megjegyzem, hiszen én leszarom mi lesz velem, ha megdöglök.(ha reális akarok lenni, nem lesz az sok idő) Látom magam előtt, hallom az ítészeket, mely szerint bennem lehet a hiba, ha mindenki utál..Nem emlékszek arra volt e valaha, amikor érdekelt bárki véleménye, megítélése erre a kis időre meg már nem változok.Jól meg vagyok én így is..Miért is írom le akkor? Unatkozok és jól esik kimondanom..Tévedés megítélni, hogy mindig másban keresem a hibát, mert tudom az egom a legnagyobb hibám és az hogy naiv vagyok, nem tanulok soha..De egy valami van bennem, amit jellemnek hívnak és az nem változik.Nem változik az hogy tisztelek apát, anyát testvért, a tisztelet nem egyenlő a szeretettel..A tisztelet születési "hibám"a szeretetet meg ki kell érdemelni.Egy közös van a tiszteletben és a szeretetben, az hogy mindkettő érzelem, de ennyi..Hosszú idő óta nem "beszéltem" ezért elég is..
."megszólításáért..Hiszen az természetes hogy egy gyermek aki általam annyit volt ajnározva,így szólít.. Vau..Rátok sem pazarlok több időt.Most következik számomra az érdekesebb fiúcska, az ifjabbik..Ő volt az akit szó szerint a világra segítettem, mert az a 2 vézna ápolónő nem bírta volna tartani az édesanyát. Az is én voltam aki megtiltotta az orvosnak, hogy vágjon, amíg egy szemernyi esély volt a természetes szülésre és nekem lett igazam.Nem kell félreérteni, én tisztelem az édesanyját, mert egyedül felnevelte és ember lett belőle, nem tróger mint az apja.. De az igenis fáj, hogy amikor kértem, néha hívjon már fel, beszélgessünk kicsit.Nem akartam előadni a minta apát, csak jólesett volna, de úgy látszik amióta a fiatalúr BMW-vel jár rosszul jönne ki, ha a csöves apjával szóba állna..Nekem legalább is a reagálásából ez jött le,hát hogy gondolok én ilyent..Ti maradtatok a végére, Lóránt és Dávid, kik ugyanúgy, fájtok, ha nem jobban..Igaz Lóci írta egyszer, hogy ö nem haragszik, de ennyi volt a közlése..Ez van, ezt kell elfogadnom, de le van szarva..Akkor miért teszem szóvá? Halkan bevallhatom, néha kell önmagamnak is hazudnom..Nem régen volt egy érdekes élményben részem..Van nekem egy édestestvérem (szegényke,elég baj ez neki) Nem voltunk soha jó testvérek, de az bennem volt mindig a"vér szava" és én ehez is tartottam magamat. Amikor édesanyánk elhunyt én "máshol"tartózkodtam, így csak 12 kommandós társaságában lehettem ott amikor egy szökőkútba belemosták a hamvait, így még egy virágot sem helyezhetek a sírjára..Na de vissza a számomra érdekeshez..Pár éve nem láttam, nem beszéltünk, de azt tudtam, hogy egy pest környéki kisvárosban él a gyerekeivel. Dolgom volt ott és mivel arrajártam, az a gondolatom támadt, (a vér szava) hogy meglátogatom, az egyik fiának tudtam a telefonszámát, felhívtam és megkérdeztem, benézhetek-e.Igen választ követően elkövettem a hibát és benéztem. Az érkezést követően láttam rajta, nem örül nekem és pár perc múlva rá is kezdett, milyen szemétláda vagyok én (?)Milyen aljas, szemét voltam a gyerekeimmel...stb..Na ezt megkaptam, de énbennem meg van egyfajta tisztelet más otthonában és nem küldöm el,,,,Gyorsan elköszöntem és eljöttem. Több mint valószínű, hogy a hátralévő életemben nem követem el ezt a hibát, tehát hugica ennyi, eddig is meg voltam, ezután is meg leszek..(nélküled) Viszont imádom a pofátlanságot..Én voltam az aki annak idején szó nélkül adtam édesanyánknak, ha kért és ha szólt,neked sincs, adtam még, hogy adja oda..Nem ez a lényeg, mellékes..Amikor meghalt, tudtad hogy lesz valamennyi örökség, mégsem intézted hogy ne az önkormányzat mossa bele a szökőkútba, mert én szó nélkül lemondtam volna a pénzről..Legalább lenne hova vinni egy szál virágot..lenne hol gyertyát gyújtani..Nem én voltam akit ajnározott, mégis te gyűlölöd..(?) Nem számon kérlek, csak megjegyzem, hiszen én leszarom mi lesz velem, ha megdöglök.(ha reális akarok lenni, nem lesz az sok idő) Látom magam előtt, hallom az ítészeket, mely szerint bennem lehet a hiba, ha mindenki utál..Nem emlékszek arra volt e valaha, amikor érdekelt bárki véleménye, megítélése erre a kis időre meg már nem változok.Jól meg vagyok én így is..Miért is írom le akkor? Unatkozok és jól esik kimondanom..Tévedés megítélni, hogy mindig másban keresem a hibát, mert tudom az egom a legnagyobb hibám és az hogy naiv vagyok, nem tanulok soha..De egy valami van bennem, amit jellemnek hívnak és az nem változik.Nem változik az hogy tisztelek apát, anyát testvért, a tisztelet nem egyenlő a szeretettel..A tisztelet születési "hibám"a szeretetet meg ki kell érdemelni.Egy közös van a tiszteletben és a szeretetben, az hogy mindkettő érzelem, de ennyi..Hosszú idő óta nem "beszéltem" ezért elég is..
Bejegyzések
