Ezt most láttam..

Timea M Hajdú Megérdemelted!!
Nagyon ajánlom,hogy fordulj is fel,mert ha a férjemet és a gyerekeimet mégegyszer a szádra veszed nem fogod leirni azt ami történi fog veled.
A nevemet meg a KÉPEIMET szedd le mert azok a saját tulajdonaim!!
Ja és még valami,neked nincsenek unokáid te trágyadomb. Vannak nagyszülei a gyerekeimnek és te nem tartozol közéjük ugyhogy nagyon gyorsan szedd le a nevemet mert mint igértem nemcsak a kocsidat szedik szét
Na nézd csak ezt még nem is láttam, de aranyos..Miből lesz a cserebogár.. Hüha elfelejtettem, egyenesen a Tirpák alvilággal fordultam szembe. Ne is feszegessem ezt a sötétséget fiatalasszony, mert méltóságon alulinak tartanám. Ezt a kommentet az egyik Facebook-os megosztásomnál találtam kommentként. Igazad lehet, nem lehetsz a lányom, mert nem hiszem hogy a családomban ilyen értelmi sötétség lenne. Lehülyézem a lányomat? Valami olyasmi, de akkor nem a lányom. Igazi Kótaj környéki értelem sugárzik belőled Tímea. (A komment az én oldalamra tett szöveg, tehát az én szellemi tulajdonom lett, így szabadon felhasználható. Sajnálni tudom a gyermekeid, mert jót biztos nem tanulnak arra. További szép napot, "Szép az élet"

A "Kutya" újra szól..Uff

Sejtettem hogy nem marad annyiban a tegnapi eszmefuttatásom, így is lett, már ma délután hívott a magánszám.Most nem kutyázással kezdődött, de hasonló stílusban.Pont dolgoztam ezért kicsit félfüllel hallgattam, de sajnos érteni nem igazán értettem. Amíg el nem felejtem, mert nem voltam rest, rákerestem: Az egyik magyarázat:A Nyírség különleges nevű lakói, a tirpákok tulajdonképpen tótok: szlovák ajkú kisebbsége Magyarországnak. Őket ünneplik most Nyíregyházán.
Faragatlan, otromba, hülye (ember) köcsög. Nyíregyházi, szabolcsi ember. Vidéki [pestiül]. Faragatlan, modortalan ember. forrás: Népszótár

(nem én találtam ki) Térjünk vissza rád kislányom..(nem vagyok benne biztos hogy dicsekedni akarok ezzel) Nem hat meg a provokatív szöveged, fenyegetésed. Megölsz, leszúrsz késsel? Gratulálok mások ismeretei szerint is Tirpák jellemző, kés, penge, torokvágás..stb. Végig hallatszott az észosztás a háttérből, valami rokonodtól, aki néha bátran bele is szólt a telefonba. Ez igen vagánykám, sejtésem szerint iskolád része lehetett a Thököli ifjúságképző tábor. Ne érts félre, nem bűn a börtön, de az igen ha valaki nem tudja levetkőzni magáról. Modortalanság, IQ hiánya ha huszonéves emberpalánta ilyen hangot enged meg magának egy 56 éves emberrel. Szóval szerinted engem megizéltek a börtönben? Kérdezed ezt a hasonló stílust reklámozó lányom előtt. Helyesbítek, kérdezve állítod. Miért van ez az ország ennyi szájkaratés cincérrel tele? Tényleg meg vagytok győződve arról hogy ha találkozna velem valamelyikőtök és pofán vágna, akkor az nagy valami lenne? Szerencsétlen agyoniskolázott emberkék ébredjetek már fel, én nem az általatok megszokott Gádzsó vagyok. Te kicsi lányom követeled mondjam meg hol lakok, mert te bátor indián vagy és egymagad eljönnél? Tévedsz és nem igazán érdekel a véleményed, de nem vagyok kíváncsi egyetlen csürhe sleppedre sem és nem kívánom az időmet sem arra pazarolni, mikor akar valaki hátulról bátor lenni, mert ilyen szájkaratés hőscincérektől nem várok mást. Bátran, anonim hátraszúrni, ennyit nézek ki a sleppedből és ennyi.. Anyád is ezt tette,egykor, amikor a függöny mögül akart leszúrni. Nem tudta hogy abban az időben, komolyabb emberkéknek sem sikerült. Nem vagyok büszke, de vitattad hogy ismerem-e mit jelent a kurva szó? Nos halkan vallom be strici is voltam, de ezt valóban nem a lányomnak kellene ecsetelnem. Hiába vigyorogtam hangosan végig ezt az élvezetes, tanulságos 9perc 45másodpercet, nem volt teljesen őszinte, mert közben az járt a fejemben, mivé lesz ez a világ, ha egy huszonéves emberpalánta  ezt megengedi az apjával szemben. Nem kellene erőltetnem ezt a kislányom elnevezést, mert nem érdemled meg, hogy a lányomnak ismerjelek el. Nem dühből jön ez, hanem a felismeréstől. Kár is tovább pazarolni erre az időmet, én el vagyok, de more ne rinyálj a család szentségéről, mert vicc ez pont tőletek.. További szép napot. Még valami: a telefonom az enyém és elég nagykorú vagyok annak eldöntéséhez, mikor vagyok kiváncsi valakire. Remélem te is érted, MORE

"Te Kutya" nevezett a lányom..

Tegnap nem volt türelmem, sem idegem, de nem szeretem az adott szavamat megszegni, ezért most váltom be ígéretemet. 
Érzem magyarázatra szorul ez a zagyvaságnak tűnő bekezdés, így megpróbálom értelmesen megfogalmazni. (talán sikerül..)
tegnap délelőtt csörgött a telefonom, megnéztem, nem volt számkijelzés, tehát névtelenségbe bújt. Nem vagyok ijedős de kíváncsi igen:köntörfalazás nélkül indított" TE KUTYA..." Valami borízű orrhang hallatszott, elsőre nem fogtam fel ki az..majd amikor tovább zúdította rám a tipikus (nem ősmagyar) szöveget esett le hogy piciny lányom, Timi van a vonal másik felén.. Elismerem elkövettem életem nagy hibáját, kikapcsoltam és válogatás nélkül zúdítottam rá válaszként ordenáré szavakat..eltelt egy-két perc mire ráeszméltem mit csinálok. Többek között lekurváztam..stb. Így visszagondolva nem értem magamat, nem én voltam akkor. Én vesztettem el a fejemet ilyen szinten, aki elég jó vagyok ironizálásban, flegmaságban, pszichoterror szerű reagálásban.. Nem mások előtt, magam előtt szégyenlem magamat, romlik az idegrendszerem.
Ő a JÓL NEVELT kicsi LÁNY (aki ezt a képet megnézi el sem hiszi milyen fokú gyűlöletet fröcsögött monológjában, fenyegetésében. Az én fekete pontomat ecsetelem ebben a történetben, mert így fair..(ez az igazi "feketepont" nálam a higgadásomig tartott, ami 1-2 perc lehetett. Ezután "színt" váltottam és a válaszaimban higgadtabban, ironikusabban fogalmaztam. Nem néztem meddig szidott, ócsárolt, de jó pár percig. teljesen átvette a környezete szavait, stílusát, habitusát. Hát minden volt, csak nem ez a képen látható, bájosan mosolygó, kutyát szeretetteljesen tartó ártatlanul néző, kicsi lány. Rövidre a tégedet érintő megjegyzésem:nem teljesen te vagy a hibás, hogy ilyen lettél. Azok akik mindent elferdítettek rólam, akik a szádbarágták milyen pocsék alak vagyok, akik szentté avatták anyátokat. Anyátokat aki igazi szabolcsi vérbőséggel szúrt meg az ajtót helyettesítő függönyön keresztül. (elhiheted, nem anyádon múlt, hogy tudsz most átkozni. Múlt a szerencsén, a reflexemen, a helyes reagálásomon. Nem tagadom, elkaptam a kezét, fej berúgtam, elájult és így el tudtam tőle a kést venni. Nem vagyok erre büszke, de akkor ez volt az egyetlen megoldás. Anyátok, aki segítséggel, okirat hamisítással, hamis tanúzással, hamis váddal, elérte hogy a saját lakásomat bíróilag elvehesse. anyátok aki esküdözött hogy egyik gyereke sem lesz intézetis. ezzel szemben 2 gyermeke az lett, a legnagyobbat meg soha nem nevelte..Hát igen ilyenek a szentek, hmm. Lehet ezért vagyok ateista? Te lányom annyiban vagy hibás, hogy "könnyű katát táncba vinni, ha ..." Azért egy kicsit furcsa nekem, a gyűlöleted, mert nem te voltál akit éjszakánként ajnároztam, közénk fektettem, hazudva "sírt" aki büszke volt amikor teherautóval érte mentem és büszkén mutatott be a nevelőnőnek... Nem kell ezt ragoznom, nem engeded közel az unokáimat, akik ezt nem tudják, hiszen " a rozsdást kést a nyakamra" hogy mást mutattál be nagyapjuknak.. Ez számomra fájdalmas, de undorító is, hogy lehet egy anya ilyen hazug a gyermekével.. Ezt most komolyan mondom, nem baj, én el vagyok de remélem a ti hitetek érik be és méltó lesz az "ítéleted"  Örülj, nem sok van már hátra, de arra büszke leszek, hogy a vállamon cipeltem édesapám koporsóját, az anyám temetésén is ott voltam, még ha talpig vasban is, 10-12 állig felfegyverzett kommandóssal. A végtisztesség a lényeg. Nem kell hogy nekem bárki megadja, így te sem.. Rád nem is pazarlok több energiát, de mivel a tegnap folytatódott, én is folytatom..(majd el felejtettem, eszembe jutott ám hogy a kocsimmal történtekhez lehet hogy volt közöd, mert inkább bosszú szerű volt, de ha igen, légy boldog..További szép napot kicsi lányom és puszild meg a nevemben is az unokáimat..
Veled befejeztem a szintfelmérő beszélgetést, nem sokára az a fránya telefon újra csörgött,nézem a kijelzőt és látom:+36.....4354 kíváncsiságom überelte teendőmet és megnyomtam a hívást fogadó gombot. Újabb nívós beszélgetés vette kezdetét: (becses férjed) szólt a telefonba és köntörfalazás nélkül kezdte mondanivalóját.."én vagyok az a cigány, a Timi férje stb.." Ekkor már minden dühöm távol volt és higgadtan reagáltam. A mondanivaló rövidre fogva: hagyjam békén a családját, vegyem le a képeket a netről, ő nem olyan egyszerű rumugró cigány, hanem oláh cigány és ilyen..Elkezdtem gondolkozni hogy is volt a beszélgetésem a feleségével, aki az én nemzett lányom.. (nem állíthatom hogy édes lányom, ugyanis kikérte magának, ő nem a lányom) Elismerem mondtam cigány, de aki ismer tudja nálam ez nem rasszista kifejezés..(köztudott hogy a kisebbségnél nem kell rasszistább..nem csak a cigányságra igaz ez) Ja és ő is elkezdte vegyem le a képeket, mert ha nem..folytatta mással. Nekem ha egy mondatban felkelti egy szó a figyelmemet, leragadok és válaszra várva ennél maradok.. Imádom a fenyegetéseket (ha beváltják nem annyira..) de a kockázatelemzés nem az erősségem.. Végül is valami jogi blabla volt a fenyegetés tárgya...12 percig tartott ez a lányométól kicsit színvonalasabb locsi-fecsi, de nekem ebben is szemet szúrt az intézetis stílus, fogalmazás, szókincs. Azért el kell ismernem te valamilyen Zoli hogy pozitív hatása van a szociális munkálkodásodnak.. (el ne felejtsem hogy valamilyen Zoli, akinek nincs háttere, de bárkihez odateszi magát.) Nos Zoli gyerek én nem száj karatézok veled 56 évesen egy huszonegy néhány éves emberkével. Meg próbálok érthetően fogalmazni: A blogbejegyzések maradnak, lesznek a nyílt közösségi oldalról felhasznált fényképek maradnak, ahol vannak.. Hogy érthetőbb legyek, ha valaki annyira arcátlan hogy egyoldalú dolgokat elfogadva, azt túlragozva elítéljen, megfosszon az emberi jogomtól, hogy ismerhessenek az unokáim, saját maguk ítélhessenek meg vagy el, akkor én döntöm el hogy lázadok a sorsom ellen, én döntöm el hogy ki kedves (lenne) és kinek a megismeréséhez lenne jogom.. Nemzett lányom ezúton üzenem neked, először magadba nézz és utána ítélj. Ki dönti el, kinek van joga elítélni, megítélni.  Miből gondold hogy jogod van ítélkezni a tények ismerete nélkül.? Válaszolok önmagamnak,..NINCS JOGOD. (állítólag a csupa nagybetű, az a kiabálás a neten Belátom, hiába ragozom, ez már nem változik, nem is kell.  Ja és te akármilyen Zoli engem nem hat meg a kicsit burkolt fenyegetésed, "ha találkozunk" felkiáltással. Én nem szájkaratézok, de áruld már el nekem, megöl a kíváncsiság, hogy mi az amit bármelyikőtök, bárki el tud tőlem venni?
Nem sikerült igazán az amit szerettem volna, de ez így, nagy vonalakban.. Neked is további szép napot, aki akár a vejem is lehetnél..
Egy kis utójáték hozzákapcsolódik ezen monológomhoz, mint látható kicsiny lány képét eltávolította a Google valami "kiskapu" felhasználásával, amiért is a Google nem hibás, hiszen ez csak üzlet. A jogszabály értelmezhető, hiszen a kép készítésekor Timi lányom még valóban kiskorú volt. Nem is bonyolódók bele a levelezésbe velük szemben, hiszen a monológom lényege, aki ismeri a dolgokat, tudja kiről van szó. Nem kellenek képek, de idegenek is el tudnak képzelni egy mosolygós arcú, nyílt tekintetű kislányt, aki azzá vált ami most. Kár is a szóért, mindenkinek szép napot.. 

Nekrológ egy autóért..

Megemlékezek autómról, mely menedékem is volt. Sajnálom mert jól elvoltam benne a mínuszokban is.Fedél volt nem áztam és nem is fáztam.Az utcán állt már 7 éve és nem zavart senkit, egészen kb augusztus 11-ig míg valakik úgy gondolták "ide most betérek, egy két dolgot kinézek..." Két kereket lazán, a saját emelőm, kerékkulcsom segítségével leszedték, elvitték.. Ha ez az akció nem lett volna elég, jöttek mások, körülnéztek, kiszórtak mindent a kocsi elé, eső eláztatta ami maradt. eltelt pár nap és a megmaradt 2 kerékre is fájt a foga valakinek, de a kocsi alatt maradt emelőt nem tudta kivenni, nemes egyszerűséggel kiszúrta a 2 gumit. párszor benne aludt valaki, de nem sikerült rajtakapnom.👷 Ekkor lépet színre egy kreativitással megáldott állampolgár és ismerve zseniális szép, tiszta Budapest mottót, elvitte a rendszámtáblákat róla, így már egy gazdátlan városképet romboló, azonosíthatatlan roncs lett belőle. Nem kellett sok idő, rendszerető gyászhuszáraink, alias közterületfelügyelők és lecsaptak, az előírt, ráragasztott felszólítást mellőzve, elszállították..Semmi gond, de ilyenkor büszke vagyok magyarságomra...Hiszen kreatív a magyar és most mindegy az etnikai hovatartozás..Az a lényeg hogy egy ronccsal kevesebb van szép fővárosunkban..Tudom hogy akik csinálták, nem fogják olvasni, de szeretném tudni ki volt aki "elkezdte" Miért? Csak..Nem volt semmi másom, csak az a roncs, de hát ilyen az élet..

Segítségkérés, mely alkalmas egyeseknek a nevetésre..

Aki ismer, tudja nem írtam még ilyent.. Most segítséget szeretnék kérni, de ez olyan költői, hiszen nem hiszek a sikerességében.:
Aki ismer, tudja, hogy évek óta egy kocsiban élek, a sajátomban, pontosan 2011 óta. Vannak kurvulásaim, mely okból engedek magamnak és ha van, valahol lakásban alszok. Ez a Mazda 323-as 2011 óta van meg és azóta az utcán van a holmijaimmal. Egy ideje van hol aludnom,( sajna nem sokáig) Jártam megnézni az autómat, de nem volt vele baj, egészen augusztus 15-ig amikor is a kocsimhoz látogatva nem tudtam sírjak, vagy üvöltsek, én az utóbbit választottam. Ez a látvány fogadott, illetve rosszabb, de én nem fotóztam le.                        

                              

Ezeket a képeket 12-én egy idősebb úr készítette előtte vasárnap, 12-én. Engem rosszabb látvány fogadott. Összes ruhám kidobálva, előtte eső volt, tehát vizesen. A csomagtartóban tartott szerszámaimat elvitték, a nehezen összeszedett 80 db más hátlapú 50 ft-os érméimet(amiken nem a szokásos madár van, 56-os emlék jégkorong vb, család éve stb.) a saját emelőmmel felemelték a kocsit és a bal oldalról elvitték a 2 kereket. A fénykép készítése után még más is járt a kocsinál és ha már úgy volt még kotorászott, kivett belőle..Nagy nehezen rendet csináltam erre még észre vettem hogy valaki jár oda. Közben valaki megpróbálta kivenni az emelőt de zseni lévén nem sikerült., erre kiszúrta a másik oldalon lévő 2 gumit.

Itt lépett be a képbe a becsületes állampolgár és mivel így kerekek nélkül nyilvánvaló, hogy forgalomra alkalmatlan, így zavarhatta a szemét és a helyzet megoldásának azt találta ki, leszedte a rendszámokat, így nyilvánvaló hogy napok kérdése és a közterület éber őrei közterületet engedély nélkül foglaló, azonosító nélküli roncsnak minősítve elszállítják. Télen a hidegben is jól el voltam benne, de ez így lehetetlen lesz.

Lám nem tudom miben kaphatnék segítséget, így a szokásos sírás lett. Minden le van...Nem is folytatom, nincs értelme..

Böngészgetek, de minek..?

A gép elé ültem és keresgéltem, de kár volt.. Innen kellett megtudnom hogy Timi lányomat Hajdú M. Tímeának hívják és ott már 2 unokám van. Nem semmi azért, tényleg ennyire "állok" hogy már 4 vagy 5 unokám van (Szabina ?, Tünde 1 és Timi 2 Alex ?) Nem tudom eldönteni, mi zavar jobban az emberi korlátoltság, vagy az érzéketlenség. Én nem tudtam volna ilyen lenni az apámmal. El kellene tudnom dönteni hogy hiányzik-e nekem? Ember vagyok, persze hogy hiányzik, hiszen vannak érzéseim, érzelemvilágom. Ezúton közlöm azonban hogy ezzel nem törtök meg gyermekeim. 
Hazudnék ha állítanám nem fáj, de nem tör meg, hiszen az élet már csak ilyen.. Igazából haragudni sem haragszok már senkire, minden pontosan le van sz... Ezt a kis időt ami még van, elleszek bárhogy és ebben nincs önsajnálat, sajnáltatás, de én tudom mi van velem.. Talán annyi hogy amikor engem "belemosnak" az önkormányzati "csapba" nem lesz ott senki, de ez így van rendjén..

A 3. lány, Szabina hiányzik a képről, de őt nem találtam még meg.. Gyertek nyugodtan személyiségi jogokkal, de tudjátok mennyire hat meg.. Annyi megnyugtat hogy rendesen élitek a kis életeteket.Annyit azért megjegyzek Timi, a férjedben nem tudom hol van a tisztelet, de mostanában ezt tapasztalom nációktól függetlenül. Tévedsz Timike nekem a "kreol bőrű" is ember, ugyanolyan mint mi, de a tisztelet hiánya korosztály meghatározó. Ez az amire az intézet nem tanít és ez baj, engem is az utca, az élet tanított meg erre, de leginkább a vér.. Nem szerettem az anyám, ő sem engem, de soha nem mertem volna vele tiszteletlenül beszélni, mert az édesanyám volt, ugyanez valamilyen formában az apámra is vonatkozott. Igaz az ő érzéseit nem ismertem, egyet tudok, a vállamon vittem a koporsóját és az anyám "temetésén" is ott voltam, még ha talpig vasban, 10 kommandóssal is. Ez nem prédikáció, csak eszmefuttatás. (valami olyasmi) Pokolba érzelmekkel, érzésekkel, csak bajt hoznak. Valamilyen formában fiaimra is vonatkozik ez, hiszen Krisztián 33 évesen nem jut a haragon túl. Miért is haragszol fiam, a cukorbetegségemért? Hiába tudtalak volna figyelmeztetni, nem tudtad volna megelőzni. Minden orvos birka aki az ellenkezőjét állítja és nem azért mert okosnak képzelem magamat, de ez tény. Az állásod alapján nem vagy buta, de sajnállak hogy itt tartasz gondolatban. Méltó reagálás bármelyik gyermekemtől, hogy eddig is jól megvoltatok nélkülem, apa nélkül, de ez nem igaz, ti is tudjátok. Dicséretes bármelyikőtök édesanyjától hogy felnevelt benneteket (már amelyikőtöket) de igazából ez sem teljesen igaz így, de felnőttetek, gyermeket, gyermekeket szültetek. reménykedni tudok hogy a ti gyereketek nem jut kóterba, családban nő fel. Indulatosnak tűnök, nem vagyok az. Most inkább tárgyilagos.. ennyi...

Persze hogy a Google a mi barátunk..

Miket nem talál az emberke unalmában a neten.

 

Látom Orsibaba rendeződött az életed, csak egy kicsit   uradhoz öregedtél- Nem tudom eldönteni, hogy ez szemtelenség vagy igazság tőlem. Remélem ez belefér  a  személyiségi jogokba..Igaz a rendszám látszik de az opel legalább   megbízhatóbb, mint a "mi autónk" alias Suzuki..  Vannak boldogórák nálad, vagy csak a pólódon írva?                   

Ami mostanában foglalkoztat..

Nem jó ha egy kis időm van, mert valami olyasmi lesz úrrá rajtam, mint gondolkozás.. Nem siránkozás, simán csak gondolkozás.. Elmerengek a genetikán, hogy nem lehet bizonyos dolgokat örökölni.. Nemzettem 8 gyermeket (tudtom szerint..) de mind utál, vagy csak egyszerűen megvet. Mi is volt az igazi bűnöm velük szemben, hiszen egy kivétellel mindegyik édes anyukája döntött az élet megváltoztatásáról. Nem vagyok teljesen ártatlan, elismerem, de a gyermekeimet szerettem. Most jön a magas szintű gondolkodás, hogy tennem is kellett volna értük. Van benne valami, de nem érzem úgy hogy nem tettem volna semmit értük. Egy a zagyvaság lényege, nem követtem el olyan mértékű bűnt ellenük, hogy így gyűlöljenek, megvessenek. Sorra vehetem mindegyik gyermekem, de nem érzem úgy hogy bármelyik ellen ilyen volumenű bűnt követtem volna el. Legnagyobb fiam Krisztián, már ugye 33 éves, de annyira nem méltat, hogy a szemembe mondja bűneim. Számomra ez azért is érdekes, mert jól emlékszem, 11 éves voltam amikor édesanyám szapulta apámat és azt mondtam, hagyjuk ezt, majd ha apám "oldaláról" is hallom, visszatérünk..
Az édesanyja felrótta nekem a cukorbajomat, hogy miért nem figyelmeztettem..Hmm biztosan nincs orvosi diplomám, de azt már én is tudom, hogy nem örökletes cukorbetegségem van, hanem az életmód, a stressz következménye. Én vagyok az akit a legjobban bánt, hiszen azt sem tudom hogy alakult az élete, de nem is tesz róla, hogy tudjam. A számok törvénye alapján én vagyok a bűnös, de tényleg csak én? Miért vagyok én ilyen nagyképű és hiszem hogy gyermekeim bennetek is van hiba. Valami kimaradt a genetikátokból. Valami amit tiszteletnek hívnak. Mit kellene rajtam tisztelnetek? A vér szavát, azt hogy az apátok vagyok és talán meg kellene hallgatni a másik felet, engem is, nem simán megvetni. Nem kerestem mentségeket, de én is ember vagyok. Kit érdekel ugye? Anyám tojt a pofámra, de soha nem mertem volna ócsárolni, fenyegetni, mint Timi lányom. Azt hiszi mert szült egy gyereket egy rúdugrónak, nagyasszonnyá vált. Sajnálatos számomra , de tény..Szabináról, Alexről nem is beszélve. Itt van még a 2 legkisebb is, akik már 17 illetve 13 évesek és a legtöbbet voltam velük. Lóránt aki egyszer azt írta a facebook-on, hogy ő nem haragszik, mégsem írt többet. Dávid akit mindig babusgattam hiszen ő volt a legkisebb, mégsem méltat szóra sem.. A kérdésem, mégis ekkora bűnöket követtem el ellenetek, csupán azért mert édesanyátok másra vágyott? Nagy kár hogy egyik sem áll elém és válaszol, mondja el a szemembe utálata okát, nem azt amit anyuci belé sulykolt.. Ezek mind válasz nélkül maradnak és nem lesz alkalmam arra hogy elém álljon bármelyik is..

Kis mulatság, avagy ez ma Magyarország.

Olyan régen meséltem már, de ezt kell. Tegnap betértem egy hotdog evésre az IKEA - ba. Evés után lazán elvettem egy kávés poharat a használt poharak közül, kimostam és kétszer megnyomtam a kávégépen a gombot és kétszer a tejet, majd nyugodtan inni kezdtem, de közben távozni készültem. A kijáratnál utánam szólt a biztonsági őr, "a kávét hogy kívánja rendezni" lazán benyúltam én naív hogyha már rám szóltak, fizetnem kell. Jött a megldpetés: nem lehet feljelentést tesznek lopásért  Mennem kellett velük az ilyen célra kialakított helységükbe. Meg is jegyezte : menjek be nyugodtan, be van kamerázva  Ezt már nem bírtam szó nélkül és vigyorogva kérdeztem :félnem kellene? Eltelt 1 óra legalább mire egyenruhás emberkék megérkeztek. Láttam az arcukon mennyire tetszett a tényállás az eltulajdonított kávéról. Ami kerék 200 Ft-ot taksál  Ezzel is eltelt jó egy óra, mely idő alatt az egyik biztonsági észlény elém tett egy jegyzőkönyvet hogy ismerjem el a lopást melynek az értéke 400 ft. Nem értette meg miért berzenkedtem az összeg miatt. Közölte velem:kétszer nyomtam meg a kávé gépet. Nos ha valaki netalán ilyen helyzetbe kerül :az IKEA a poharat adja el, ami 200 Ft és abba a pohárba annyi adag kávét engedek, amennyi belefér. A végén a rendőr bácsik 5000 Ft-os csekket adtak. Ez ma Magyarország... De azért megjegyzem, Az elmúlt jó pár évben kamatostúl lefogyaztottam ezt az ötezezret de mulattatot a szitu. A fenébe a csöves megint lopott. Ennyi a mulatság. 

Lustaság vagy fásultság ??

Unalmamban belenézegettem az írogatásaimba és (heuréka☺) megállapítottam, teljesen egyedül, hogy régóta nem voltak világmegváltó gondolataim, legalább is nem írtam semmit. Most vannak? Több mint 1 éve nem írtam ide, de nem is volt igazán mit írnom, hiszen változás nem volt. Élem a csövesek életét, egyenlőre még "lőre" nélkül. Nincsenek már sirámaim, valahogy belefásultam. A gyermekeim, akiket csak nemzettem foglalkoztatnak még, de nem marcangolóan. Nincsenek vádaskodások, szitkozódások, a vegetálás van. Látom Orsibaba is boldogul, szépen. A gyermekeim el vannak nélkülem.A legnagyobb, Krisztián még annyira sem méltat, hogy a normál hangvitelű üzenetemre válaszoljon. A lányaimról ne is beszéljek, Ez nem panasz, tény.