A boldogság csak álom ?

A boldogság csak álom ?
Egykor boldog család.

2010. május 27., csütörtök

Ugye hogy vagyok még ?,

Nem tudom miben hiszek, miben reménykedek még, de tényleg az hal meg utoljára.Ma délelőtt csöngött a telefonom és megdobbant a szívem, mert a beállított "család" csoport hangon. Bár ne örültem volna annyira, mert Orsi volt, de csak szárazon közölte, hogy a rendőrségen van a fellebbezésem elutasítása, ami ugye holnap 24 órakor lejár..Fő a gyorsaság..Megkérdezte még hogy ki tudok e menni fél 3-kor..Hát persze, feleltem, de miért, kérdeztem naivan? "Hogy átadhassam a cuccaid.." felelte nemes egyszerűséggel. Na ez betett nekem, nem is értem miért..Olyan düh, tehetetlenség érzése fogott el, hogy megvilágosodott előttem és ez neked szól JÓZSI bácsi, Az lenne gyávaság részemről, ha a depresszióm győzne és leugranék, vagy bármit csinálnék..Most már tudom, élnem kel és pokolba ha valaki ezt nyivákolásnak tartja. Élnem kel azért hogy egyszer a szemedbe nézhessek és megtudjam hogy akkor is dadogva, zavartnak téve magadat elismétled-e, hogy "..Ez valami tévedés, hát kicsoda ön, nem ismerek semmi Darabos Orsolyát Visszatérve hozzád Józsi bácsi..Valóban hibás a nő is, tehát Orsi is, mert ehhez ő is kellett, na meg hogy viszkessen neki.., de te akkor is felelősebb vagy..Na persze ki hagyott volna ki a te korodban egy ilyen nőt? Jogos a kérdés..Na jó indulásnak enni elég..
Józsi bácsi aztán vigyázz az én Medvécskémre. A fene a pofámat, megint a lelkiismeret és az álmok, így megváltoztattam, ez van.. Szeretlek Orsi, mint senki más.

Bármi van én szeretlek Orsi téged és a gyerekeket is, Józsi bácsi meg nyugodtan forduljon fel..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók

Blogarchívum

Magamról

Saját fotó
Budapest, Pest, Hungary
Egy vagyok a sok SENKI közül. "..Én csak élni szeretnék.."