Egy felemelő érzés a rideg születésnap.

 Az az igazság hogy megint tele van a hócipőm. A franciáknál a mai nap nemzeti ünnep. Nálam egyszerű születésnap. A csudába már az 59. Nem az évek számával van bajom.Páran felköszöntöttek ami jól esett. Sajnos egyetlen gyerekemnek sem jutott ilyen az eszébe. Egyben biztos vagyok, ha az én apám gyilkos lett volna,akkor is felköszöntöttem volna.Hát igen, dicső fiatalság én egy gyilkosnál is rosszabb vagyok.Vonatkozik ez a legidősebb fiamra, ott kint Ausztriában ,a nagy nyugaton. Sajnálatos hogy a svábok illeme, kultúrája hiánycikk. Szabolcsi leszármazottaimon nem csodálkozok, OC országból nem is vártam mást.Ja hogy van még egy agyoniskolázott fiam is diplomával, elektromos BMW-vel. Hiába na ő sem foglalkozik a pór ,csöves emberekkel.Akkor sem, ha a biológiai apja is. helyeseljed csak, biológiai apa.az semmi.Belátom sok a gyarlóságom, például nem bírom a csendes őrültek sportját, ahogy a horgászatot nevezik. Ki a fene bír órákat csendben, nyugodtan ülni és várni a hülye halat, hogy bekapja a csalit.Na jó, ez nem negatív ha valaki szereti. de én még a halat sem szeretem, mert ha egy szálka is marad benne, azt tuti megtalálom..A két kissebb fiamról se feledkezzek meg, hiszen ők is a sorban vannak.Ugyebár egy 20 éves és egy 16 éves. Elnézem a körülöttem most lévő világot és tudjátok mit, fogalmatok sincs a valós verbális bántalmazásról.Rohadtul nem érdekel melyik olvassa, melyiket zavarja amit írok, mert ez az igazság .Elítéltek,semmibe vesztek, de sebaj ez van, ezt dobta a gép.Talán gyarló vagyok, mert legjobban a 3 "kisebbtől" fáj a legjobban, akiknél ott voltam a szülésnél. Agyoniskolázott fiamat szó szerint segítettem a világra, mert az a 2 cingár ápolónőt ide-oda dobálta, én fogtam le, én parancsoltam az orvosra, hogy amíg van esély a természetes szülésre addig nem vághat. Még most is előttem van ahogy a kezembe nyomták és én az alatt a pár másodperc alatt, mintha mázsás terhet emeltem volna.Két legkisebb csak pár másodperc múlva vehettem a kezembe, mert a műtőbe nem mehettem be.Minek is nosztalgiázok,emlékezek, hiszen szarnak rám. Így van ez rendjén..