Munka, vagy valami...

Most aztán belehúztam, kíváncsi vagyok meddig bírom. Tök egyszerű a dolog. Éjjel 11.30-kor indulok, igyekszek hogy hajnal 02.40-ig visszatérjek,hogy egy éjszakai busszal átérjek a város másik felébe fél 4-re. Ezzel végzek 8 óra felé. Vissza az Örs-re, pizsama és ha jól megy 2 óra ájulat. Ez egybe számolva, napi 4500. Degeszre keresem magamat. Ugye édesem? Megértem, ki a francot érdekel? Csíra férjecskédnek nincs ilyen gondja. Van valami amitől falra mászok: Az aluljáróban megint aláírásokat gyűjtenek a családon belüli erőszak önálló megfogalmazására. Nem is értem igazán. Voltam olyan kíváncsi és megkérdeztem egy ott álló emberkét, neki tudnia kell, mit akarnak. Rá kellett döbbennem, naiv vagyok, nem tudta. Valami Szabó Kinga nevét is adta ehhez.( ki a csuda az? ) Most itt állok mellettük és kíváncsian nézem az aláírókat, köztük férfiakat. Fogadjunk egyik másiknak fogalma sincs arról, hogy aláírása a saját ítélete is. " Isten nagy állatkertje .." Élet érték alapítvány.. Jó vicc, remélem az is az lesz, ha az aktivista is így jár mint én, gyerekek és évek után. Azért mert a nő másra vágyik és csak akkor nyugodt, ha a férfit lecsukatja. Nem kívánok sokat, csak hogy az ilyen is kerüljön hasonló szituációba. Halvány fogalmuk sincs milyen fegyver amit a nő kezébe adnak, hajrá. Gond nélkül képes lennék teli torokból röhögni. Ennyi.