Minek van értelme és minek nincs..

Nem tudom mi van velem, de kezdek "józanodni", vagy mi..Egyre jobban látom Orsibaba jellemét. Nem felemelő érzés tudni, beismerni mekkora barom vagyok, hogy még ezek után is vonzalmat érzek. Próbáltam magamban elemezni, vajon nem lehet hogy csak a 12 év, a 2 gyönyörű gyermekünk köt hozzá, de sajnos nem csak. Ez valami olyasmi, mint amikor legszívesebben a falba vernénk a fejünket, rádöbbenve ostobaságunkra. Lehet abban is valami hogy nálam ez egyfajta értelmi fogyatékosság?  Ettől még nincs igaza a bírónőnek, aki az ítélet indoklásában kiemelte az én torz családképemet.(elképzelésemet a családról)  Fogyatékos vagyok, mert következetesen ragaszkodok a mások által téveszmének feltüntetett érzéseimhez, fogyatékos azért mert nem tudom "elengedni"  Mennyi hiba egy emberben, bennem. Heuréka, fogyatékos vagyok..  Na és akkor mi van, ki nem izéli le?  Mindig visszatérek oda, hogy tud egy nő így semmibe venni emlékeket. Neked Orsibaba csak rosszak vannak? Magadnak ne hazudj legalább! Az a csíra az aki félrevezet, megtéveszt téged. Tudom hogy ehhez te is kellettél, mert ha nem így lett volna, az a csicska hiába szédített volna. Egy tanár aki nebulókat tanít, oktat, az életre is.  Máshonnan nézve meg igaza volt, hiszen hülye lett volna egy ilyen lehetőséget kihagyni. Legyek őszinte? Én sem hagytam volna ki.  Ma van Lóránt fiam névnapja, kiváncsi vagyok telefonon keresztül felköszönthetem.e.  Szinte látom,"..akarsz apáddal beszélni.."amire a gyermek reakciója, a "nem" lesz. Mondhat nekem akárki akármit, egy gyerek amilyen őszinte, annyira alkalmazkodó is, ha azt látja, tapasztalja, hogy nem jó dolog lenne igent mondania. Sajnos ez van, valóban nem tudok ez ellen egyenlőre semmit csinálni és ezt az a III/3-as csíra is tudja. De hidd el köcsög, egyszer elhagy az a bazi nagy szerencséd és akkor...